4 fogásos Vacsorahajó augusztus 20-án
74 100 Ft
Elfogyott
74 100 Ft
Elfogyott


Útvonal:
Dátum: 2025-08-20
Beszallás: 17:30
Indulás: 18:00
Hajóút vége (folyamzárlat): 20:00
Tüzijáték: 21:00
Program vége: 22:30

A szokásostól eltérően, ezen a napon hajóink indulását egy órával korábbra tettük, hogy a teljes műsor program is beleférjen az időbe a tűzijáték megcsodálása mellett, valamint a Duna bizonyos részeire ezen a napon biztonsági hajózárlatot rendelnek el.
Az élményből ez cseppet sem vesz el, hiszen a az egész város, beleértve a folyófelszínt is pezseg az ünneplő tömeg fergeteges hangulatától, amit igazi öröm látni a dunai sétahajó fedélzetéről. Kiváló program megosztani az élményt a családdal, barátokkal, kedveseddel, de tökéletes élménycsomag annak érdekében is, hogy külföldi ismerőseid lenyűgözzed ezzel a meglepetéssel. Az ajánlat egyszer érvényes egy évben, szóval érdemes megfontolni.
Augusztus 20-a hazánk legnagyobb nemzeti ünnepe, ahol az államalapítás mellett Szent Istvánt és az Új kenyeret elkészültét is megünnepeljük. Az egész napos esemény során szinte minden zárva tart és az emberek az utcán ünnepelnek reggeltől estig, melyet végül a Budapesten megrendezésre kerülő, nagyszabású tűzijátékkal zárnak. Ünnepelj velünk te is ezen a napon, élvezd a hajózás örömét az örömittas tömegtől övezett Duna közepén hajózva.
Augusztus 20 tűzijáték hajóról - Mit ajánlunk neked programunk keretében?
Budapesten a tűzijáték este 9 óra körül kezdődik, mikor a fények megfelelőek ahhoz, hogy a színek minél csodálatosabban kiteljesedjenek. A rakétákat felváltva és egyszerre, több helyszínről is fellövik, ezzel biztosítva, hogy minél szélesebb körben beragyogják az eget az elsősorban nemzeti színben és uniós színekben pompázó fények. A show alatt hangszórókból szól a zene, melyhez magát a rakéták kilövését hangolták, adva ezzel egy még szívet melengetőbb hangulatot. Maga a tüzijáték körülbelül 30 perc hosszú, melyet vendégeink a hajó fedélzetéről nézhetnek végig, szemben a parton tolongó tömeggel.
A vacsora hangulata a meseszerű városnézéssel és fényjátékkal együtt kiváló ajándék lehet egy romantikus évfordulóra, születésnapra, de akár családdal és barátokkal is ellátogathattok hozzánk a jeles napon, ha egy exkluzívabb élményvacsorára vágytok.

Magyarországon augusztus 20-a a legnagyobb állami ünnepség, miközben a Karácsony és a Húsvét után a harmadik legnagyobb vallási ünnepség is egyben. Hogyan lehetséges ez? Nos, ezen a napon nem csak az „új kenyeret” és az államalapítást ünnepeljük, hanem első királyunknak a szentté avatását is.
Ennek az ünnepnek kalandos és rögös volt az útja, míg eljutott arra a szintre, hogy piros betűs ünnepként egy egész ország ünnepli. Egészen a kezdetekkor, maga István király rendelte el, hogy a jeles ünnep időpontja augusztus 15.-e legyen, mely nap akkoriban Nagyboldogasszony napjának számított. Ezen a napon ajánlotta fel az országot őhelyette Máriának, hogy katolikus államként legyen az ország védőszentje. A hagyomány szerint pedig ő maga is ezen a napon halálozott el évekkel később.
Majd fél évszázaddal a halálát követően azonban 20-ára került a jeles esemény megünneplése, amikor is a király relikviáit áthelyezték a Bazilikába, mellyel hivatalosan is szentté avatták. Innentől pedig megkezdte vándorútját a naptárban az államalapításának ünnepeként, valamint Szent István napjaként. Szeptember 2-án a katolikus egyház megbízásából ünnepelték Szent Istvánt, majd augusztus 16-a is soron következett. Az ünneplés olykor tiltott volt bizonyos uralkodók döntései által, olykor pedig kötelező. Mária Terézia óta azonban augusztus 20-a a hivatalos naptári időpont, mikor az egész ország nemzeti színbe borul és együtt ünnepli a megünneplendőt.
*Érdekesség
Magyarország határain belül és kívül is, a határon túli magyarság körében igazi áldásnak számít az aratás utáni első kenyér készítése, melynek ünnepét szintén ezen a napon ünneplik. Ennek az ünnepnek a története sem egyszerű, hiszen a történelem során az aktuális uralkodók vagy hatalmon lévők kénye kedvének volt kiszolgáltatva, így eshetett meg, hogy időnként ünnepelték, időnként pedig kifejezette tiltották az új kenyér készítésének megünneplését.
Az aratás végét ünneplő eseménynek is hivatalos az „Új kenyér ünnepe” a neve, ahol is a frissen készített, nemzeti szalaggal átkötött kenyeret megszentelik, megáldják, majd felszeletelik és szétosztják a szeleteket.
